1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. élőlénynek hím, ill. férfiúi v. nőstény, ill. női jellege.

2. élőlényeknek e jellegük alapján elkülönülő csoportja. a női nem.

3. nyelvt bizonyos nyelvekben a (név)szók ragozását és egyeztetését meghatározó nyelvtani kategória (genus).

4. nép v. irod nemzetség, család. ősi nemből való. | ▸ az emberi nem

5. áll a családnál kisebb, a fajnál nagyobb állatrendszertani egység (genus).

6. fil az osztálynál szűkebb, a fajnál tágabb ált. fogalom (genus). | vál fajta, (vál)faj. a büntetés egy neme. | ▸ a maga nemében

[?]

I. hsz

II. fn ez a szó mint tagadó, visszautasító válasz. nemet mond valamire. | ▸ nemet int

[?fgr ]

1. (t. n. is ) úgy nyújt v. tesz oda valakinek, valaminek valamit, hogy az átveheti, felhasználhatja, elfogyaszthatja. adj egy kis vizet!; ▸ kezet ad valakinek

2. meghatározott céllal, rendeltetésszerűen vhova, valamibe (el)juttat. injekciót ad valakinek; gázt ad a motornak; jó labdákat ad szélre. | rendelkezésre bocsát, szolgáltat. (dísz)őrséget ad; vért ad. | <személyt valakinek v. valaminek a hatalmába> juttat. rendőrkézre ad valakit.

3. <ruhadarabot> valakinek a testére húz, segít. inget ad rá.

4. hozzátesz (hozzáönt, hozzákever stb. ) valamihez. a sósavhoz vizet ad.

5. (t. n. is ) ajándékoz, adományoz (valamit). szívesen ad (a rászorulóknak). | valamiért cserébe átnyújt, ill. átenged valamit. nyugtát ad valamiről. | pénzért elad, árul. részletre ad valamit. | valamilyen címen fizet. előleget ad valamire.

6. használatra átenged, rendelkezésre bocsát. gépeket ad az építkezéshez. | <telefonon vonalat, számot> kapcsol. | <hívott személyt> a telefonkészülékhez hív. adom a pénztárost. | ▸ adva van | enged(élyez), megad. kegyelmet ad. | <időt> kiszab, ill. engedélyez valamire. négy évet adtak az építkezésre. | ▸ nem adok neki valamennyi időt nem adok nekik egy évet, és elválnak.

7. (t. n. is ) (terméket, energiát stb. ) szolgáltat. jól adja a meleget. | (t. n. is ) nép (termést) hoz, vhogyan terem. a búza szépen adott az idén.

8. létrehoz, eredményez. a vegyítés zöld oldatot ad; ▸ életet ad valakinek ▸ hangot ad valaminek ▸ helyt ad valaminek ▸ értelmet ad valaminek | érzékelhetővé tesz, kifejez, mutat. valaminek a jelét adja; példát ad valamire. | ▸ jelt ad valamire | okoz, előidéz. gondot ad valakinek valami. | valamire lehetőséget teremt valaki számára. jogot ad valamire; helyet ad valakinek.

9. <munkát, teendőt> kijelöl. feladatot ad valakinek. ▸ órákat ad ▸ irányt ad valaminek

10. <társas összejövetelt> rendez, a költségeket viselve. fogadást ad. | ▸ bankot ad | ▸ adja a bankot

11. valakit vmely pályára, ill. vmely teendő végzésére küld, enged. iskolába ad valakit; lakatosnak adták. | ▸ valakihez nép: valakinek ad | ▸ valamire valaminek adja magát a fejét

12. <filmet, műsor(számo)t stb. > bemutat, (el)játszik, <rádióban, televízióban> közvetít. az aidát adják. | mímel v. megjátszik. adja a sértettet; | (t. n.) ▸ jól adja | (t. n.) ▸ adja még alább lejjebb olcsóbban is

13. közöl, kinyilvánít. írásban adta; ▸ szájról szájra adnak valamit ▸ értésére ad valakinek valamit ▸ igazat ad valakinek ▸ becsületszavát adja valamire

14. a megnevezett cselekvést végzi, teljesíti. bátorítást, feleletet ad valakinek (azaz: bátorít valakit, felel valakinek); ▸ áldását adja ▸ kifejezést ad valaminek

15. tn ▸ ad valakinek majd adok én neki!

16. tn (gyak. -t ragos hat-val) ▸ ad valakire, valamire valamennyit semmit sem ad a szavára.

[ fgr ]

1. (idegenszerű szerkezetben, ragtalan szn előtt; a sorszámnevet tőszn-nek ejtve) hiv v. vál <megjegyzések tagolásában:> a megnevezett sorszámú ponthoz, fejezethez. ad 1.: intézkedtünk, ad 2.: a jelentés elkészült. | ▸ ad egy: , ad kettő:

2. (idegen kif-ek viszonyító szavaként) vál | (hsz-szerűen ) ▸ ad absurdum abszurdum ▸ ad acta akta tesz valamit

[ lat ]

1. a jelzett személynek, dolognak, annak szánva, az ő számára, hasznára, előnyére, ill. kárára, hátrányára. küldök neki csomagot; szólok neki; árt neki. | ▸ jaj neki!

2. a jelzett személyre, dologra nézve, az ő szempontjából. kedves neki; feltűnt neki; nekem mindegy. | <a kell, lehet, szabad szók mellett.> nekem nem szabad ... | ▸ úgy kell neki! | ▸ mit neki

3. mozgásban valaki, valami felé irányulva, azt elérve. egyenest neki a fának rohant.

4. <a birt szerkezethez hasonló jelentésben, nyomósításként.> neki kék szeme van. | <pongyola, fölösleges haszn. > ez ica, ez meg a mamája neki. | <birtoklást kifejező van (lesz, nincs, sincs), marad ige mellett.> van neki egy szép kis háza.

5. biz <érzelmileg erősen színezett m-ban, a beszélő személyes érdekeltségének kif-ére.> nekem aztán ide ne jöjjön!

6. az ő helyében. ha neki volnék ...

7. <a neki- ik h., ha a cselekvés nem az egysz. 3. sz-re irányul.> nekünk estek.

1. mozgásban a jelzett v. odaértett személy, dolog felé irányulva, ill. azt érintve, elérve. nekiindul, nekiütődik.

2. tevékenységét valamire irányítva. nekikészül.

3. magát vmely érzésnek (teljesen) átadva. nekibúsul.

1. az ö hang hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ő, ő).

I. 3. sz-ű sznévm (rendsz. érzelmileg színezett m-ban v. szembeállítás, kiemelés esetén).

II. fn (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel) az, akibe a beszélő v. az illető személy szerelmes. a nagy ő.

[ fgr ]

I. hat-rag

II. <a birt jelző ragja a birtokos megjelölésére.> anyámnak az [arca].

1. valami kevés. maradt valamennyi pénze. | ▸ valamennyien

2. ritk meghatározatlan mennyiségű.

1. a valóságnak az a vonása, hogy azt egymás után köv. mozzanatok összefüggő folyamatának, történésnek fogjuk fel. múlik az idő. | fil <a térrel együtt> az anyag létezésének alapformája; a jelenségek, folyamatok egymásutániságát kifejező dimenziója.

2. valaminek az időpontja. az indulás ideje. | ▸ idő előtt | ▸ időben idejében nép: idején | ▸ időre idejére | ▸ legfőbb ideje ideje volna ebédelni. | nép: ▸ eljött itt az ideje valakinek

3. időszak, időtartam. jó (darab) idő múlva; jó ideig; belátható időn belül; egy időre. | ▸ idővel | valamire szánt, kijelölt időtartam. gondolkodási idő. | a rendelkezésre álló időtartam. az idő rövidsége miatt. | ▸ idők a legrégibb idők óta. | sp időeredmény.

4. a napnak v. az évnek vmely ismétlődő jelenséggel jellemezhető szakasza. tél idején; éjnek idején.

5. az élet tartama, életkor. ▸ jól benne van az időben

6. (gyak. tbsz-ú) a történelem, a társadalmi, politikai élet folyama, ill. ennek egy szakasza. az árpádok idejében; a török időkben; ▸ megérti az idők szavát

7. időszámítás, időmérés. közép-európai idő szerint.

8. (az éppen uralkodó) időjárás. esős idő. | nép rég rossz idő, (kedvezőtlen) időváltozás. időt érez a lábam.

9. nyelvt igeidő.

[?tör ]

I. tárgyrag

II. hat értelmű tárgy ragja

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].